A Szent István tér
Fehérvár egyik legegységesebb határú tere, melynek központjában Szent István 1938-ban állított bronz lovas szobra áll. Északi oldalát a szemináriumi templom és rendház, nyugati oldalát a Megyeháza határolja. A háromszögletű tér keleti határát klasszicista műemlékek képezik.

Országalma
Ohmann Béla alkotása a három kőoroszlán tartotta Országalma. A Városház tér központjában elhelyezkedő vörös márvány díszkút alapzatán a város történelmét meghatározó három évszám: 1001, 1688, 1938 szerepel.

 
A 10-es huszárok emlékműve
Az I. világháború hősei emlékére készült szobor Pátzay Pál alkotása, a magyar erő és vitézség jelképe.

 
Órajáték
A magyar történelem királyi személyiségeit ábrázoló szobrok a nap folyamán többször megjelennek. Az Órajáték számlapja 24 órás beosztású, külön jelölve a nappali és éjszakai órák, valamint a hónapok, és a csillagjegyek járása. 
Kati néni, a fertályos asszony
A 2001-ben készült szobor Kati néninek, és a fertályos asszonyoknak állít emléket. A kiskocsi, melyet Kati néni hoz a piacról, mindenféle finomsággal van tele. Leghíresebb portékája libafertály, vagyis a ropogósra sütött libacomb.
Nemzeti Emlékhely és Szent István Mauzóleuma
A középkori magyar állam legfontosabb, legszentebb helye volt. A királyi bazilika építését 1016-ban kezdték meg. Itt őrizték a magyar koronát és a felségjelvényeket, számos királyt koronáztak meg temettek el benne. A templom a város 1601. évi ostromának esett áldozatul: a benne tárolt lőpor felrobbant, és romba döntötte az épületet. Köveit később a város (és részben a püspöki palota) építkezéseinél használták fel.