Mit jelent pontosan a GIS Day?

2011. november 16-án világszerte megrendezésre kerül a GIS Day néven emlegetett rendezvény, melynek ötletadója a térinformatikában világhírű ESRI cég (Environmental System Research Institute).

Idén az eddigi regisztrációk alapján összesen 48 országban és 40 USA-beli államban szervezik meg ezt az alkalmat, Karunk idén 11. alkalommal ad helyet ennek a rendezvénynek. A Térinformatika napja alkalmából évről évre a térinformatikával kapcsolatos előadásokat hallgathatnak, térinformatikai szoftverekkel ismerhetnek meg a résztvevők.

Ám miről is szól pontosan ez a nap, mit is jelent a GIS szó?

A GIS, az angol geographic information system rövidítése, melyet szóról-szóra lefordítva földrajzi információs rendszer, elterjedtebb néven térinformatikai vagy geoinformatikai rendszer.

Ahhoz, hogy egy információs rendszert létre tudjunk hozni, legelőször adatokra van szükségünk. Az adat tulajdonképpen egyszerű tény, amely még nem értelmezett, de értelmezhető formában áll a rendelkezésünkre. Az értelmezett adat nem más, mint az információ. Az információ tehát valamely szándék következtében az adatból jön létre.

Lássunk egy példát:

   
Budapest 1886000
Debrecen 206236
Székesfehérvár 10234

A fenti táblázat két oszlopa között látszólag nincs összefüggés. A városok nevei, illetve a velük egy sorban írt számok jelenleg adatok.

Város neve Lakosság száma (fő)
Budapest 1886000
Debrecen 206236
Székesfehérvár 102344

Így már egyértelmű a kapcsolat a két oszlop között. A számok a városok lakosságának számát mutatják.

A táblázat fejlécének segítségével ezek az adatok értelmezett információkká válnak, s további információk következtetések levonására adnak lehetőséget. Az információk létrehozásával, tárolásával, keresésével, feldolgozásával az foglalkozik információs rendszer. 

Az információs rendszerrel már megismerkedtünk, de hogy lesz ebből térinformációs, vagy földrajzi információs rendszer? Ehhez nem másra van szükségünk, mint földrajzi helyhez kötött információkra. Olyan adatokra, melyek fő jellemzője a földrajzi hely, vagyis hogy hol van, hol található. A földrajzi hellyel jellemzett adatok együttes vizsgálatával foglalkozik a földrajzi vagy térinformációs rendszer.

A földrajzi információs rendszer és a térinformációs rendszer, illetve a geoinformációs rendszer kifejezések jelentése tehát megegyezik.

A földrajzi, vagy térbeli információk elméletével a térinformatika tudománya foglalkozik. A térinformatika kifejezés jelentése megegyezik a Karunk nevében fellelhető geoinformatika szó jelentésével. Megkülönböztetjük tehát a térinformatika mint tudomány és a térinformációs rendszer mint eszköz közti különbséget.

Tegyük fel újra a kérdést:

Mi a GIS, mit is takar pontosan ez a fogalom, hogy térinformatikai rendszer?

Olyan információs rendszer, mely helyhez kötött adatok feldolgozásával, kezelésével elemzésével foglalkozik. Ennek előfeltétele mindenképp a számítógépes hardver, szoftver megléte és maga az a földrajzi helyhez köthető adathalmaz, mely a rendszer segítségével feldolgozásra kerül.

Álljon itt néhány példa arról, mire is alkalmazható a GIS:

A térinformatikai szoftverek segítségével számítógépen ábrázolhatók a felszín objektumai, köztük az épületek, városok, utak, vagy akár az országok, kontinensek.

Használhatjuk ezeket a rendszereket a világot leíró adatok és az emberi tevékenységek megjelenítésére, lekérdezésére, vizsgálatára. Gyakran ezeket az adatokat térképen szemlélik, amely előnyösebb az adatbázisoknál, táblázatoknál. A térképen ugyanis térbeli vizsgálatok segítségével megjeleníthetők tendenciák, kimutathatók problémák, és feltárhatók olyan kapcsolatok,  melyek táblázatokon, vagy szöveges formában nem tűnnek ki.

Nem csak a városokat, utakat, folyókat ábrázolhatjuk térképeken. A GIS használható változó, dinamikus események térképezésére is, mint egy hurrikán útja, vagy egy járvány kitörése. Az üzletemberek demográfiai adatokat térképezhetnek, hogy többet megtudjanak a vásárlóikról. Például, ha egy ruhaüzlet kifejezetten idősebb vásárlók számára készült ruhákkal kereskedik, készíthet egy térképet, amelyen ábrázolja merre laknak az idősebb emberek. Az ábrázolt terület alapján tudja, hol kell erősítse a marketing-tevékenységet.

A GIS alkalmazásával feltárhatók ezek a rejtett példák, a szervezetek olyan információhoz jutnak, melyekkel megerősíthetik a jelenlétüket, és pénzt spórolhatnak meg úgy, hogy hatékonyságuk növekszik, döntési folyamataik átláthatóbbá válnak.

A GIS nem új találmány, annak ellenére, hogy sokan nem hallottak róla. Minden nap emberek milliói használják más-más módon.

A GIS segítségével a térképi adatok interaktívvá válnak, így tehetők még hasznosabbá. Például térinformatikai rendszer segítségével egy út több, mint grafika a kijelzőn, egy térinformatikai úttérképre kattintva megtudható a sebességhatár, az átjárók száma, azt, hogy utoljára mikor volt aszfaltozva, terveznek-e felújítást, és még sorolhatnánk a további adatokat. Ez a sok információ lehetővé teszi az út pontosabb megértését. Ha egy város ezt az utat ki akarja szélesítni, akkor GIS segítségével létre lehet hozni egy adott szélességű övezetet, arról, milyen tulajdonságú objektumok esnek az övezetbe. Így a GIS segítségével egyszerűen azonosíthatók azon lakosok, akiknek területét érinti a beavatkozás, s akikkel fel kell venni a kapcsolatot.

Mi történik, ha az útszélesítés egy másik terület forgalmát is érinti? Melyik szállítási útvonal, vagy iskolai buszmegálló esik a területre? Hogy oldják meg a szállítás kérdését? Hová lehet az iskolai buszmegállót biztonságosan elhelyezni? Az ilyen, és hasonló kérdések megválaszolásához a GIS összekapcsolja az egyes adatrétegeket, segítségével megtalálhatók a legmegfelelőbb megoldások, a lehető legrövidebb idő alatt.

A tervezők mindegyike - legyenek akár üzleti elemzést végzők, várostervezők, környezeti tervezők, és a különböző szervezetek stratégiai vezetői - mindennap új szempontú áttekintéseket készítenek, vagy alakítják át a létezőket. Az ő feladatuk, hogy kidolgozzanak egy olyan keretet, amelyben a fejlődés irányított módon megy végbe, miközben a lehető legtöbb ember hasznára válik, a természeti erőforrások figyelembevételével.

A szolgáltatók napról napra javakat és szolgáltatásokat juttatnak az ügyfeleiknek a város teljes területén. Minden vezetőnek ismernie kell azt az utat, amelyen keresztül a leghatékonyabban jut el az ügyfeléhez. A GIS-ben rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek a hatékony útvonaltervezést segítik, értékes időt takarítva ezzel meg.

A hadseregben is elsőrendű a szervezés kérdése. A vezetőknek meg kell érteni a felszín adottságait ahhoz, hogy döntéseket végezhessenek arról, hol helyezzék el csapataikat, azok felszerelését. Tudniuk kell mely területek biztonságosak, s melyeket kell elkerülni. A GIS-ben rendelkezésre állnak olyan eszközök, melyek segítenek a személyi és tárgyi anyagokat oda szervezni, ahol a munkájukat a legjobban tudják végezni.

Árvizek, hurrikánok idején a mentőcsapatok életeket és javakat mentenek. A GIS segít lokalizálni a védett helyeket, megszervezni az élelem és gyógyszerellátást, és a szükséges evakuálást.

Az erdészetben a rendelkezésre álló és a tervezett faállomány megóvása biztosítja az állandó, folyamatos készletek rendelkezésre állását. A GIS segít megtervezni, hogy hol vágjanak ma, és hol ültessenek holnap a természeti erőforrásokon károsításának minimalizálásával.

Az üzleti élet sok területén, -a gyártásban és a banki világban-, a szervezeteknek meg kell felelni a kormányzat által hozott szabályozásoknak a szennyezés illetve a nemzetközi kereskedelem kérdésében. A GIS eszközei alkalmasak arra, segítsék a szervezeteket a helyi, országos, nemzetközi előírásoknak megfelelni.

A telekommunikációban, ha a telefon süket, azt jelenti, hogy valahol a hálózatban szakadás van. A GIS eszközeivel megállapítható, hogy a hálózat mely részen sérült, s az információ segítségével a hiba orvosolható.

A GIS tehát segíti döntéseinket, használatával a problémákra hatékonyan, kis idő alatt reagálhatunk.

 

NNG logo